2012. december 31., hétfő

Levestészta újratöltve

Igen, ez a süti levestésztából készült. Nem látszik, ugye? Akkor jó.
Az történt, hogy túl sok levestésztát főztem ki, és valamit kellett kezdeni vele. Mit tesz ilyenkor az egyszeri kezdő konyhatündér? Ráveti magát a receptgyűjteményére "olyan nincs, hogy nincs rá recept!" felkiáltással, és lőn, egy régi Nők lapja Konyhában ráakadt a megfelelő receptre, megsütötte, és a kis család mind megette.
Ezzel a sütivel kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!

Citromos-kókuszos tésztatorta
Hozzávalók:
- 24 dkg cérnametélt
- 20 dkg liszt
- 20 dkg porcukor
- 20 dkg kókuszreszelék
- 20 dkg vaj
- 6 tojás
- 1 cs sütőpor
- 2 citrom héja
A sziruphoz:
- 4 dl víz
- 14 dkg cukor
- 2 db citrom
Elkészítés:
Nagyon bonyolult.
Kifőzzük a cérnametéltet, leszűrjük. 
A lisztet elkeverjük a sütőporral, a kókuszreszelékkel, a cukorral, az olvasztott vajjal, az enyhén felvert tojásokkal, a citrom lereszelt héjával. Hozzákeverjük a kifőtt tésztát. A tésztát vajazott, lisztezett tortaformába öntjük, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt megsütjük (tűpróba!).
Amíg sül a tészta, nekiállunk a szintén roppant bonyolult szirupnak: felkarikázzuk a citromokat, a cukorral és a vízzel egy lábosba öntjük, feltesszük a tűzre, és takarékon főzzük, míg a szirup besűrűsödik (nem kétperces mutatvány, de előbb-utóbb elkészül).
A kihűlt sütiből szeletet vágunk, és meglocsoljuk a sziruppal:
Jó étvágyat!




2012. december 28., péntek

Bailey's torta

Hogy álltok a karácsonyi gyomorrontással? Mi már túl vagyunk rajta, már csak a maradékokat eszegetjük, hús és sütiundorban szenvedünk. A karácsonyi menüben semmi különös nem volt: húsleves (mama készítette, én csak kuktáskodtam), rántott hús (én paníroztam!), sült karaj (nagynéném készítette, isteni finom volt), krumplipüre (annyit működtem benne közre, hogy a krumpli egy részét én hámoztam meg). Sütiügyben a sógorom mákos, diós, és mákos-diós lekváros bejglije mindent vitt (elvileg nemsokára felkerül a húgom blogjára, kíváncsian várja a család), annyira, hogy szilveszterre az egész család kérte az újabb adagot. 
Én egy torta sütésével járultam hozzá a karácsonyi evés-iváshoz:

Bailey's torta
Hozzávalók:
A tésztához:
- 8 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- 5 tojás
- 2 ek rum
- 4 ek Bailey's  likőr
- 20 dkg darált mandula
- 1 fél csomag sütőpor
- 10 dkg tejcsoki
A locsoláshoz:
- 8 ek Bailey's likőr
A csokis tetőhöz:
- 10 dkg étcsoki
- 2 ek étolaj
Az ízesített tejszínhabhoz:
- 3 dl tejszín
- 6 ek Bailey's likőr
- 1 cs vaníliás cukor
- 2 cs habfixáló
Elkészítés:
A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk. A sárgájához hozzáadjuk a cukrot, fehéredésig verjük, majd mehet bele az olvasztott vaj, a likőr és a rum. A darált mandulához hozzáadjuk a sütőport és az apró darabokra vágott tejcsokit. A tojássárgájás krémhez hozzáadjuk a a fehérjehabot, majd a darált mandulás keveréket. Egy kivajazott, lisztezett tortaformába öntjük a tésztát, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. fél óra alatt megsütjük. 
Ha kisült a piskóta, fogvájóval jól összeszurkáljuk, és meglocsoljuk a 8 ek likőrrel, és kihűtjük.
A csokis tetőhöz a csokit az étolajjal gőz fölött megolvasztjuk, és rákenjük a kihűlt piskótára. Megvárjuk, amíg megdermed a csoki, majd a tejszínhabhoz a tejszínt elkeverjük a likőrrel, a vaníliás cukorral és a habfixálóval, és kemény habbá verjük, majd rásimítjuk a csokis tetőre. Egy éjszakára elküldjük szundizni a hűtőbe, másnap pedig vidáman elfalatozzuk.
A recept a Kifőztük oldalról.

Jó étvágyat!




2012. december 25., kedd

Az én mákos gubám

Nálunk 24-én tradicionálisan mákos guba az ebéd. Az ok rémesen egyszerű: ez volt az első étel, amit néhány éve elkészítettem erre az alkalomra, és olyan jól sikerült, hogy így maradt. Mivel én Stahl Judit könyveiből tanultam meg főzni, ezért természetesen ez a recept is tőle származik. Egyszerű, gyors, finom, mindenkinek csak ajánlani tudom!

Mákos guba

Hozzávalók:
- 5 dl tej
- 10 dkg cukor
- 1 vaníliarúd
- 5 dl tejszín
- 25 dkg szikkadt kifli
- 12 dkg darált mák
- 10 dkg porcukor
- 1 citrom
- 4 tojássárgája
- 10 dkg vaj
- a tetejére méz
Elkészítés
A tejet, a cukrot, és a vaníliarúd kikapargatott belsejét egy lábosban a tűzre tesszük, forrásig melegítjük. Levesszük a tűzről, hozzáadjuk a tejszínt, félretesszük hűlni.
Kimérjük a kiflit:
Karikára vágjuk, és beleszórjuk egy vajjal kikent tepsibe.
A darált mákot összekeverjük a porcukorral, hozzáreszeljük a citrom héját, és ezzel a keverékkel megszórjuk a kifliket.
A tejes keverékhez kézi habverővel egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat, a keverékkel pedig meglocsoljuk a mákos kifliket. Az egészet alaposan összeforgatjuk, elég tocsakos lesz a végeredmény, de így a jó!
Ezzel a lényegi tennivalókat elvégeztük, annyi dolgunk van, hogy a vajat rámorzsoljuk a kiflik tetejére, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. fél óra alatt megsütjük.
Tálaláskor mézet csorgatunk a tetejére:
Jó étvágyat!





2012. december 23., vasárnap

Az angyalok sütije

Merthogy ez a neve, angel food cake, vagyis az angyalok sütije. Ő egy amerikai süti, valójában egy piskóta, amelyet vanília és csokiöntettel, faigyval és gyümikkel szoktak tálalni. Nálam elsőre így sikerült, de lesz ez még jobb is..
A recept a Kifőztük magazinból származik, egyszerű, gyors, finom, és a megmaradt tojásfehérjék számát is nagyon jól lehet csökkenteni vele.

Ezzel sütivel szeretnék mindenkinek békés, boldog Karácsonyt kívánni!

Angel food cake


Hozzávalók:
- 17 dkg finomliszt
- 2,5 ek étkezési keményítő
- 13+7 dkg porcukor
- csipet só
- 1 tk sütőpor
- 12 tojásfehérje
- 1 tk citromlé
- 1,5 tk vaníliakivonat
- 1 csomag fagyasztott erdei gyümölcskeverék (természetesen lehet friss gyümiből is készíteni)
- 1 dl narancslé
- 2 ek cukor
Elkészítés
Először a tölteléknek esünk neki. A gyümi felét a cukorral és a narancslével együtt feltesszük főni. Megvárjuk, amíg besűrűsödik (ez néhány perc alatt megvan), elzárjuk a gázt, és hagyjuk kihűlni.
A piskótához egy tálban összekeverjük a lisztet, a keményítőt, 7 dkg porcukrot, a sót és a sütőport. A tojásfehérjéket felverjük, hozzáadjuk a vaníliakivonatot és a citromlevet, majd apránként a maradék porcukrot, és kemény habbá verjük. 2-3 adagban hozzáadjuk a lisztes keveréket, óvatosan elkeverjük.
Előkeressük a püspökkenyér sütőformát, fontos, hogy ne vajazzuk ki, csak az aljára tegyünk sütőpapírt. A formába öntjük a tészta felét, rásimítjuk a gyümis tölteléket, majd villával márványozzuk. Erre kerül a tészta másik fele, majd betoljuk a 180 fokra előmelegített sütőbe, és kb. 25-30 perc alatt készre sütjük. Akkor jó, ha az ujjunkkal kissé megnyomjuk, és rugalmasnak találjuk a tésztát. 
Ha készen van, fejjel lefelé fordítjuk a formát egy tálra, és így hagyjuk hűlni 1 órán keresztül. Miután kihűlt, a tészta széleit késsel ellazítjuk a forma falától, és kiborítjuk a piskótát. Ezek után mindenki kedve szerint díszítheti porcukorral, gyümivel, csokival, habbal, stb.
Jó étvágyat!


2012. december 20., csütörtök

Szélhabtorta

Ronda és finom.
Főleg azért, mert még gyakorolnom kell a pavlova sütést. Ő ugyanis alapvetően egy diós pavlova, ami egy hangyányit összetört, amikor levettem róla a tortakarikát. De ettől még finom volt.
A recept Kulka János szakácskönyvéből, az Önételírásból (ki adta neki ezt a szerencsétlen címet?), amikor megláttam a képet a tortáról, tudtam, hogy nekem ő kell! És mivel a türelem nem erős oldalam, az első adandó alkalommal elkészítettem, és mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbálja ki! 
A könnyed sütit egy könnyed könyv (Steve Berrytől A császár sírját, melyről a véleményem ITT olvasható)
olvasása közben tüntettem el

Szélhabtorta

Hozzávalók:
- 25 dkg dió
- 42 dkg porcukor (nem elírás, tényleg ennyi kell bele, de nem is mondtam, hogy egészséges!)
- 6 tojás
- 1 ek zsemlemorzsa
- 1 cs vaníliás cukor
- 1,5 dl feketekávé
- 1 ek liszt
- 22 dkg vaj
Elkészítés
A diót durvára vágjuk, üres serpenyőben megpirítjuk (és máris isteni illatok kezdenek szálldosni a konyhában). A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéből kemény habot verünk. Óvatosan hozzákeverjük a porcukrot (hát, mit mondjak, nem semmi látvány volt, amikor az összes porcukor rákerült a habra, ha valamelyik egészségguru meglátta volna, tutira szívrohamot kap tőle), a pörkölt diót, a zsemlemorzsát, és a vaníliás cukor felét. 
Sütőpapírral bélelt tortaformába (vagy tepsibe, kinek mi tetszik) tesszük és 100 fokra előmelegített sütőben kb. egy órán keresztül szárítjuk.
A krémhez a tojások sárgáját 20 dkg cukorral és a vaníliás cukor felével kikeverjük, majd hozzáadjuk a kihűtött kávét, és a lisztet, és az egészet gőz fölött karamellsűrűségűre főzzük. Félretesszük, teljesen kihűtjük. Ha kihűlt, hozzáadjuk a habosra felvert vajhoz, és krémet keverünk belőle.
És ennyi, megvagyunk. A tortát óvatosan (óvatosabban, mint én) kiemeljük a tortaformából, szeletet vágunk belőle, és meglocsoljuk a krémmel. Nálam ügyesebbek félbevághatják a tortát, és beletölthetik a krémet, én nem próbálkoztam vele.
Nagyon édes bűnre csábító kis desszert!
Jó étvágyat!



2012. december 18., kedd

Cupcake, te csodás!

Ők az én kis büszkeségeim. Szépek, ugye?
Tortadíszítés kurzus Kopenkával olyan jól sikerült, hogy biztos voltam benne, hogy a cupcake kurzusra is el fogok menni. Végre sikerült, és a végeredmény a fenti fotón látható. És még jobban éreztem magam, mint az előző kurzuson.
Először is lássuk, mi a különbség a muffin és a cupcake között. Igazából nem sok, csak annyi, hogy a muffin tésztájába krémet töltünk, és a tetejét kidíszítjük. Nos, engem elsősorban a díszítés érdekelt..
A menetrend a megszokott: Zsuzsika reggel felül a vonatra, leszáll a Keletiben, és a már megszokott módon benavigálja magát a Sas utcai kis ékszerdobozba. Ahol a megszokott kellemes környezet várja:
Kíváncsian néztem a kiinduló állapotot:
 Ez volt a kitűzött cél:


Némi ismerkedés és a szokásos világbajnok capuccino után nekiálltunk muffint sütni. Én annyira figyeltem Kopenka magyarázatára, hogy sikeresen elmértem a szódabikarbónát, vagyis ehetetlen lett a tészta,  de szerencsére voltak előre elkészített muffinok, ezért ez a kis malőr otthon nem tűnt fel senkinek (most jól lebuktam, de hát ez van).
Amíg a muffinok sültek, Kopenka elkészítette a nem éppen diabetikus krémet:
Mire a krém elkészült, a muffinok is megsültek:
Hát, így néz ki egy elszódabikarbónázott muffin. Szolgáljon okulásként mindenkinek (de főleg nekem)!
Nos, most kezdődött az izgi rész: karalábévájóval (teljesen belezúgtam a kis készségbe, be kell szereznem egy ilyet!) kivájtuk a muffinok közepét, és megtöltöttük krémmel:
És akkor átmentünk gyerekbe: kinyújtottuk a fondantot:
Bevontuk vele a muffinok tetejét, majd minden rendelkezésre álló eszközzel és hozzávalóval kiéltük a kreativitásunkat és nekiállunk díszíteni:
Úgy belemelegedtem, hogy észrevétlenül telt el a rendelkezésre álló idő.
Elérkezett az utolsó simítások ideje, elkészültek az utolsó fotók:
Végül szépen be lettek csomagolva a kis cupcake-ek:
A csomagolásnak köszönhetően a cupcake-hadsereg épségben megérkezett Tatabányára, és rekordgyorsan elfogyott..

Nagyon jól éreztem magam a kurzuson, köszönöm Kopenka!







 

2012. december 17., hétfő

Amarettós csokimousse

Már nagyon vártam A hobbit című filmet, szombaton végre eljutottam a moziba, és megnéztem. És bizony eléggé elkenődve jöttem ki a vetítőteremből. A részletes véleményem a filmről ITT olvasható. Hazafelé, a kocsiban elhatároztam, hogy zilált lelkivilágomat egy csokimousse-al fogom feldobni. Amint hazaértem, rávetettem magam a receptgyűjteményemre, és a Nők lapja konyhában gyorsan rábukkantam arra, amire szükségem volt. Egyszerű, gyorsan elkészíthető, és nagyon finom, próbáljátok ki ti is!

Amarettós csokimousse
Hozzávalók:
 - 6 tojássárgája
- 12 dkg cukor
- 40 dkg étcsoki (nagy csalódáshoz nagy adag csoki jár!)
- 6 dl habtejszín
- 1 dl amarettólikőr (lehet mandulaaroma is)
- 5 dkg szeletelt mandula (ízlés szerint, aki többet szeretne a tetejére, használjon többet)
Elkészítés
A tojássárgáját a cukorral gőz fölött felmelegítjük, úgy, hogy csípjen (nem kell túlmisztifikálni: kis ujjunkat beledugjuk a masszába, és ha nagyon meleg, akkor jó), és a cukor elolvadjon. Levesszük a tűzről, előkapunk egy robotgépet és elkezdjük verni, ezzel egyrészt kihűtjük, másrészt habot készítünk belőle. 
És akkor most jön a lényeg: a csoki! 
A kiinduló állapot:
Ezt a szép nagy adag csokit gőz fölött megolvasztjuk, majd egy kicsit gyönyörködünk benne:
Természetesen ellenőrizzük a minőséget, de minél kevesebbet próbálunk nyalakodni belőle (én erős voltam és csak két fakanálnyit habzsoltam be..), mert ugye ez lesz a mousse lelke.
A tejszínt kemény habbá verjük.
A tojássárgás habhoz keverjük az olvasztott csokit és apránként az amarettót, majd óvatosan a tejszínhabot is beleforgatjuk.
Tálkákba vagy poharakba tesszük hűlni, majd a tetejét megszórjuk pirított mandulával és lassan, minden falatot átélve bekanalazzuk.
Jó étvágyat!




2012. december 14., péntek

Kelt tészta felnőtteknek



Most, hogy már alapszinten tudok kelt tésztát készíteni, egyre bátrabban próbálok ki olyan recepteket, amelyek valamennyire eltérnek a szokásos elkészítési módtól.
Valami reggelinek valót kerestem a Nosaltyn, és amikor rátaláltam ERRE a receptre, annyira megtetszett a tészta elkészítési módja, hogy muszáj volt kipróbálnom. Ugyanis nem sima kalácstésztával készül, hanem egy fazékban keverjük össze a hozzávalókat, nokedlitésztát gyártunk, kelesztjük, ahhoz adunk még lisztet. Nagyon kíváncsi lettem rá, hogyan lesz ebből tészta és főleg reggeli? Simán. Nagyon finom, de tényleg csak felnőtteknek ajánlom, mert nagyon erősen kávés a szirup. Egy igazán felnőtteknek való könyvet ajánlok mellé: Stieg Larsson A tetovált lányának a folytatását, a A lány, aki a tűzzel játszik. A véleményem a könyvről ITT olvasható.

Kelt tészta felnőtteknek
Hozzávalók:

A tésztához:
- 62,5 dkg liszt
- 12 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- 0,5 l tej
- 1 cs szárított élesztő
- fél csomag sütőpor
- 1csapott kk szódabikarbóna
A töltelékhez:
- 5 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- 2 ek kakaó
- 3 nagy tk őrölt fahéj
A sziruphoz:
- 25 dkg porcukor
- 1 csésze presszókávé
- 4 ek juharszirup
- 0,5 dl tej
- 2 dkg vaj
Elkészítés
Előkerítünk egy nagyobb fazekat, beleöntjük a tej felét, hozzáadjuk a vajat és cukrot, feltesszük a tűzre és addig melegítjük, amíg a vaj el nem olvad benne. Ezután hozzáadjuk a tej másik felét is, így gyorsabban hűl langyosra. Beleszórjuk a szárított élesztőt, elkeverjük benne, és 10 percig állni hagyjuk, majd hozzákeverünk 50 dkg lisztet. Nem kell megijedni az állagától, úgy fog kinézni, mint a nokedlitészta, így a jó! 1 órán át meleg helyen kelesztjük (a legegyszerűbb, ha a tűzhelyen hagyjuk, és ráterítünk egy konyharuhát). 
Ha letelt az egy óra, a maradék lisztet elkeverjük a sütőporral és a szódabikarbónával, és kézzel beledolgozzuk a tésztába. Kilisztezett munkalapra borítjuk, átdagasztjuk, hosszúkás rúddá formáljuk, majd téglalappá nyújtjuk. 
A töltelék rém egyszerű: a vajat felolvasztjuk, szétkenjük a tésztán, majd megszórjuk a cukorral, végül az egyik felére kakaót szitálunk, a másik felére pedig fahéjat. Így fog kinézni:

Ezután csigázás következik: a tésztát feltekerjük és feldaraboljuk. Előkapunk egy tortaformát (persze lehet jénai, piteforma, kinek mi tetszik), és szépen belesorakoztatjuk a csiguszokat:
20 percig kelesztjük, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt megsütjük.
Ha megvagyunk,  akkor jöhet a roppan bonyolult szirup: az összes hozzávalót egy lábosba öntjük, feltesszük a tűzre, és összeforraljuk. A sziruppal meglocsoljuk a még meleg tésztát, roppant önmérsékletet tanúsítva megvárjuk, amíg a szirup beivódik a tésztába (kábé fél óra), aztán gyorsított ütemben elpusztítjuk.
Jó étvágyat!

2012. december 10., hétfő

Tojáslikőr házilag

Megvan az a jó (vagy  rossz, nézőpont kérdése) szokásom, hogy jókat tudok nevetni saját magamon. Ezt a fényképezést pedig végigkuncogtam. Annyira nevetséges volt, hogy én, aki soha nem iszom alkoholt, és kizárólag sütiügyben fosztogatom a házi bárt, most házilag gyártok tojáslikőrt. Miért is vágtam bele a projektbe? Elsősorban kíváncsiságból - vajon sikerül-e?-, másodsorban pedig azért, mert ahogy haladok szépen lassan előrefelé gasztronómiai macskakövekből kirakott utamon, egyre inkább rákapok arra, hogy amit lehet, az házilag készítsek el - azért, mert amit én készítek, annak igenis lelke van, nem olyan műízű, mint a bolti.
Már egy ideje foglalkoztatott a gondolat, hogy valamilyen likőrt kellene készítenem, aztán jött a véletlen, amiben nem hiszek. Az egyik sütihez tojáslikőrre volt szükségem, és ezzel sikerült kimerítenem az itthoni készletet. Éppen felírtam volna a hétvégi bevásárlólistámra a tojáslikőrt, amikor a facebookon megláttam, hogy Max konyhájában tojáslikőr készült. Azonnal eldöntöttem, hogy eljött a pillanat, készítsünk házi likőrt. A likőrt könnyen és gyorsan össze lehet állítani, 3 hétig kell érlelni (én persze naponta nézegettem, csodáltam őtojásságát), utána felhasználható. Azt hiszem, soha többet nem kerül fel a bevásárlólistára a tojáslikőr, mint olyan, inkább maradok a házi változatnál.

Tojáslikőr
Hozzávalók
- 8 dl tej
- 8 tojás sárgája
- 40 dkg (barna) cukor
- 1 vaníliarúd (vagy 1 tk vaníliakivonat vagy 1 cs vaníliás cukor)
- 2 dl édes, testes fehérbor (vagy borlikőr)
- 2 dl vodka
Elkészítés
A vaníliarúd magjait kikaparjuk, beletesszük a tejbe a rúddal együtt. A cukor felével felforraljuk, majd kis lángon pár percig főzzük. Közben a cukor másik felét a tojássárgákkal fehéredésig keverjük. A vaníliarudat kihalásszuk a tejből, majd lassan, komótosan belecsorgatjuk a tojásos keveréket, folyamatos keverés mellett. Krémesre keverjük, hozzáadjuk a bort és a vodkát. És ennyi. Ki lehet bírni, ugye? Langyosra hűtjük, üvegekbe töltjük, jól lezárjuk (én naná, hogy nem jól zártam le, amikor először felráztam, az egész spejz úszott a tojáslikőrben, de hát ezt a tanulópénzt gondolom mindenki megfizeti), és sötét, hűvös helyre tesszük legalább 3 hétre, időnként felrázzuk (nem keverjük, csak ha James Bond beugrik hozzánk vacsira - ennek meg ugye zéróhoz konvergál az esélye). Aztán békésen vár a sorára a kicsike, amíg szükségünk lesz rá.




2012. december 9., vasárnap

Sztracsatella

Blogkóstoltam. Nagyon szeretem ezt a játékot, amelynek az a lényege, hogy egy másik gasztroblogról kell kiválasztani egy receptet, és el kell készíteni. Szerintem nagyon izgalmas dolog felfedezni mások ízvilágát, belesni a konyhájába. Ezért amikor megjelent a  Blogkóstoló 6. játékfelhívása Barbinál,  azonnal jelentkeztem. A sorsolás szeszélye folytán Böbe konyhájában nézhettem szét. Nem ismertem eddig a blogot, ezért kíváncsian indultam felfedező útra a receptek sokasága között. Nem volt könnyű a választás, hiszen sokrétű konyhát visz Böbe, aki még nem ismeri őt, nézzen szét nála! Végül a sztracsatella receptjét választottam, és csak annyit tudok mondani: isten finom volt, köszönöm Böbe!

Sztracsatella

Hozzávalók
 - 1 l tej
- 2 dl búzadara
- 2 dl cukor
- 2 tojás sárgája
- csipet só
- babapiskóta (nálam 1 doboz volt)
- 12,5 dkg vaj
- 5 dl tejszín
- 10 dkg étcsoki reszelve (én 10 dkg tortadarát használtam helyette)
- 1 ek kakaó
Elkészítés
A tejet, a búzadarát, a cukrot, a tojássárgákat és a csipet sót egy lábosba öntjük, lassú tűzön kavargatva sűrű krémmé főzzük. Kicsit hagyjuk hűlni, majd belekeverjük a vajat. Ellenállunk a kísértésnek, hogy ott helyben behamizzuk a tejbedarát (nekem sikerült megállnom néhány kanál után, de tantiluszi kínjaim voltak), és teljesen kihűtjük. 
A tejszínből kemény habot verünk és óvatosan beleforgatjuk a reszelt csoki felét.
Egy bögre tejet meglangyosítunk, megcukrozunk (ízlés szerint, én nem sajnáltam). Előkapunk egy nagyobb tálat vagy tepsit, az aljára egy sor cukros tejben megforgatott babapiskótát teszünk. Ráhalmozzuk a krém felét, majd a tejszínhab felét. Újra babapiskóta, rá a maradék krém, arra pedig a maradék tejszínhab. A tetejét jól megszórjuk kakaóporral, és arra rászórjuk a reszelt csoki másik felét. Egy éjszakára mehet a hűtőbe, másnap pedig villámgyorsan eltüntetjük az édes krémes nasit.

Jó étvágyat!




2012. december 5., szerda

Ezt megbúboltam..

Íme a bizonyíték, hogy időnként főzni is szoktam, nem csak sütni. Hétvégén mélyhűtőt takarítottam (lassan jön a karácsony, kell a hely..), és találtam néhány szelet tarját. Még nem sütöttem ilyen húst, ezért gyorsan körülnéztem a neten receptügyben, hamar rá is találtam a kedvemre valóra a Mindmegettén. Nagyon finom lett, próbáljátok ki ti is!
 
Búbos tarja
Hozzávalók:
- 40 dkg gomba (én konzervet használtam)
- 8 szelet sovány (vagy 4 szelet vastag) sertéstarja
- 1 tojás
- petrezselyem
- só
- bors
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 fej vöröshagyma
- sajt
Elkészítés
A hússzeleteket sózzuk, borsozzuk, egy serpenyőben hirtelen átsütjük (hozzám hasonló kezdőknek: néhány percig sütjük mindkét oldalát - nekem fogalmam sem volt, mit jelent a hirtelen átsütés, meg kellett néznem a neten, már ezért érdemes volt elkészíteni a husit). Hozzáadjuk a felkarikázott vöröshagymát, aprított fokhagymát, és kevés víz hozzáadásával puhára pároljuk. 
A megtisztított gombát kis kockákra vágjuk (én részemről kiborítottam a konzervből), sózzuk, borsozzuk, kevés olajon addig pároljuk, amíg elfő a leve, végül a petrezselymet is hozzáadjuk (én szárítottat használtam, de persze frissen az igazi). Hozzáadunk egy tojást, hogy összeálljon. Tűzálló tálba öntjük a hús alatt lévő zsiradékot, a hússzeleteket egymás mellé tesszük, a gombás masszából kisebb halmokat rakunk rájuk, reszelt sajttal megszórjuk. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 15-20 percig sütjük, amíg ráolvad a sajt.
Én krumplipürét készítettem hozzá, de természetesen más körettel is finom.
Jó étvágyat!



2012. december 4., kedd

(Szín)észbontó burgonyás rétes

Ahogy már többször kifejtettem, a sztárok hidegen hagynak, de a jó színészeket nagyon szeretem. Ennél már csak azt szeretem jobban, ha egy jó színész jól főz. Amikor néhány hónapja megjelent a GoodFood magazinban néhány recept Kulka Jánostól, én azonnal kipróbáltam a citromos álom sütit, ami isteni finom volt, melynek hatására többször is elsóhajtottam magam, hogy milyen jó lenne, ha Hegyi Barbarához hasonlóan  Kulka is kiadna egy szakácskönyvet. Így teljesüljön minden óhajom!
Nemrég megjelent a szakácskönyv, és persze muszáj volt megvennem:
Kíváncsian lapoztam végig a könyvet, és nagyon elégedett voltam vele: jó kis anekdoták, jó kis receptek, amolyan régimódi, ráérős, filozóf hangulattal. Nem ebből a könyvből kap új lendületet a gasztroforradalom, semmi trendi recept, de jólesik kézbe venni, van neki illata, sármja. Csak a címe borzalmas..
Amikor végignéztem a könyvben a recepteket, azonnal beleszerettem a következőbe:

Burgonyás rétes

Hozzávalók:
- 70 dkg burgonya
- 2 fej vöröshagyma
- 1 ek pirospaprika
- 1 csomag réteslap (12 lapos)
- 4-5 ek zsír (az eredeti recept kacsazsírt ír, én mangalicazsírt használtam)
- 1 csokor friss petrezselyem (nekem nem volt, ezért 2 ek szárítottat használtam)
- 4 dl görög joghurt
- 2-3 ek olívaolaj
- 1 tojás
- 1 ág levendula (én 1 tk szárítottat használtam)
- só
- bors
Elkészítés
A krumplit megpucoljuk, felkockázzuk, sós vízben megfőzzük. 
A vöröshagymákat apróra vágjuk, és zsíron megpirítjuk. Hagyjuk, hogy egészen megbarnuljon, karamallizálódjon, mert így lesz jó az íze. Pirítás közben megsózzuk a hagymát. Ha megpirult, levesszük a tűzről, rászórjuk a pirospaprikát. 
A főtt burgonyát áttörjük, és hozzáadjuk a paprikás-hagymás alaphoz. Hagyjuk kihűlni.
Magunkhoz vesszük a réteslapokat. Egyenként megkenjük őket zsírral (én nem sajnáltam), 6 lapot teszünk egymásra (vagyis két rétesünk lesz a végén). A burgonyás tölteléket egyenletesen elkenjük a réteslapon, ügyelve arra, hogy a széleknél 2-2 cm maradjon üresen.
Nedves konyharuha segítségével feltekerjük a rétest (nekem ez volt az első kísérletem ebben a tárgyban és finoman szólva is félsikert arattam, de legalább elmondhatom magamról, hogy megpróbáltam). A tetejét megkenjük a felvert tojással, és megszórjuk levendulával. Sütőpapírral bélelt tepsibe ügyeskedjünk, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 40-45 percig sütjük.
Isteni illatok fognak terjengeni hamarost a konyhában, amit tovább fokozunk azzal, hogy elkészítjük a réteshez a mártogatóst. Két gerezd fokhagymát egy nagy csokor petrezselyemmel (vagy szárítottal), nagy szemű tengeri sóval mozsárban (vagy botmixerrel) krémesítünk, miközben folyamatosan adagoljuk hozzá az olívaolajat. Ezt a szép zöld keveréket szépen hozzáadjuk a joghurthoz, sózzuk, borsozzuk.
A rétest szépen belemártogatjuk a joghurtba, és döbbenten figyeljük, hogy milyen gyorsan tűnik el az asztalról..

Jó étvágyat!