Isteni baracklekvárt kaptam a nagynénémtől. Nem, én még nem próbálkoztam a lekvárfőzéssel, és nem is tervezem mostanában. Miért? Nem tudom, egyszerűen hidegen hagy a mutatvány, de mint mindennek, ennek is el fog jönni az ideje az életemben. Addig marad a nagynéném baracklekvárja.
Mivel nem tartósítószerrel készült a lekvár, ezért néhány napon belül el kellett fogyasztani. Felmerült a kérdés: mire használjam el? Az első gondolatom egy lekváros kalács volt, és mivel hiszek a megérzésekben, ezért gyorsan eldőlt, hogy gyorsított ütemben kalácsot kell sütnöm. Az aktuális Stahl-magazinban találtam is egy egyszerű, gyorsan elkészíthető változatot, késedelem nélkül neki is álltam.
Tejfölös kalács
- 3 dl tej
- 10 dkg cukor
- 2,5 dkg friss élesztő
- 70 dkg finomliszt
- 2 tk só
- 2 tojás + 1 tojás a tetejére
- 10 dkg vaj, megolvasztva
- 1 dl tejföl
Elkészítés
A tejet meglangyosítjuk, egy tk cukrot elkeverünk benne, majd belemorzsoljuk az élesztőt, és hagyjuk felfutni.
Egy nagy tálba tesszük a lisztet, hozzáadjuk a cukrot, a sót, a tojásokat, a vajat, a tejfölt és az élesztős tejet. Bedagasztjuk a tésztát, tiszta konyharuhát kerítünk, duplájára kelesztjük.
Ezután három részre osztjuk a tésztát, lisztezett felületen hurkákat sodrunk belőlük, majd összefonjuk őket, és egy nagy, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a kalácstésztát. Ismét konyharuha, ismét duplára kelesztés.
Majd a tetejét megkenjünk felvert tojással, és már mehet is a 180 fokra előmelegített sütőbe, ahol kb. fél óra alatt készre sütjük.
Nincs más hátra, mint megvárni, míg kihűl, szeletelni, megkenni vajjal és lekvárral, hideg tejet hozni a hűtőből, és már készen is van a finom reggeli/vacsora.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése