Egy film miatt most teljesen retro hangulatban vagyok. Régi képeket nézegetek, régi filmek után kutatok a youtubon, még a ruhatáramat is átnéztem, hogy milyen régi darabokat találok benne. Teljes a nosztalgia a 80-as, 90-es évek iránt. Furcsa látni, hogy azok a filmek, amelyek egykor nagyon fontosak voltak, ma mennyire nem azok. Azok a pillanatok, amelyek egykor olyan fontosak voltak, ma már nehezen felidézhetők. Azok az emberek, akik akkor életünk részei voltak, most már messze járnak tőlünk térben és időben. Azok a célok, amelyek egykor fontosak voltak vagy megvalósultak, vagy nem, de már nem értjük, miért voltak akkor annyira fontosak. Néha jó visszanézni a múltba, hogy tudjuk, hol tartunk a jelenben, és újra kíváncsian várjuk a jövőt.
Hűha, ma nagyon filozofikus hangulatban vagyok. És mi volt az a film, ami kiváltotta nálam ezt az állapotot? A feláldozhatók 2. , ami egy igazi retro film (a részletes véleményemet ITT találjátok róla), ezért kedvet kaptam egy retro édesség elkészítéséhez:
Kávé puding
- 1 l tej
- 6 ek kukoricakeményítő
- 16 dkg cukor
- 6 tk nescafé
Elkészítés
Rémesen bonyolult feladatra vállalkoztunk az elkészítésével.
Egy lábosban elkeverjük a cukrot a keményítővel, és folyamatos keverés közben hozzáadjuk a tejet. Tűzre vele, ha már meleg, belerakjuk a kávét is. Felforraljuk, majd sűrűsödésig főzzük. És ennyi (túl lehetett élni, ugye?). Tálkát vagy poharat elő, mérjük bele a pudingot, szórjuk meg csokireszelékkel (lehet helyette tejszínhabot is használni), hűtőbe vele egy éjszakára, másnap pedig rávetjük magunkat a nasira, és addig pusztítjuk, amíg van (sajnos gyorsan be fog következni ez az állapot..).
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése