A szép tavaszi (sőt, inkább nyári) idő arra csábít, hogy a hosszú tél után újra kiköltözzünk a kertbe. Nem, én továbbra sem kertészkedem (majd eljön annak is az ideje, de most még teljesen hidegen hagy a téma), én nemes egyszerűséggel kiülök olvasgatni a teraszra egy jó könyvet, kavargatom mellé a tejeskávémat. Aztán elkezd hiányérzetem lenni, valami még hiányzik a tökéletes délutánhoz, mi lehet az? Aztán rájövök: hát persze, egy finom kalács a kávé mellé! És ha már kávé, legyen dupla: együnk kávés márványkalácsot. Hát, így történt, hogy hirtelen felindulásból megsütöttem a Vidék íze c. újságban talált finom kalácsot, ami természetesen az utolsó morzsáig elfogyott.
Kávés márványkalács
- 5 tojás
- 25 dkg vaj
- 30 dkg cukor
- 1 cs vaníliás cukor
- 30 dkg liszt
- 1 dl tej
- 1 cs sütőpapír
- 1 púpos ek neszkávé
- 2 ek forró víz
A mázhoz:
- 25 dkg porcukor
- kevés víz
Elkészítés
A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből kemény habot verünk. A sárgáját habosra keverjük a cukorral és a puha vajjal, majd belekeverjük a tejet is. A lisztet elkeverjük a sütőporral, hozzákeverjük a tojásos masszához, majd óvatosan hozzákeverjük a habot is.
A neszkávét feloldjuk a vízben. A tésztát kétfelé osztjuk: az egyik felébe belekeverjük a vaníliás cukrot, a másikba pedig a kávét. Előkapunk egy püspökkenyér-formát, vajazzuk, lisztezzük, majd váltakozva beleöntjük a kétféle tésztát. 180 fokra előmelegített sütőben kb. fél óra alatt készre sütjük. A formában hagyjuk kicsit hűlni, majd tálra borítjuk, és teljesen kihűtjük.
Ha kihűlt a kalács, elkészítjük a mázat: összekeverjük a vizet a porcukorral, hogy sűrű, fehér máz legyen, majd rácsorgatjuk a süti tetejére.
És ennyi, készen vagyunk. Megvárjuk, amíg megszárad a máz, felszeleteljük, és hamarost elfalatozzuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése