Kávétorta

 

A nagymamám isteni finom tortákat sütött. Nem sajnálta belőle az alapanyagokat, nem mondhatnám, hogy fogyókúrás nasik voltak, de imádtam őket. Sajnos mire engem elkezdett érdekelni a gasztronómia, a mama már nem adhatta át nekem a titkokat, ezért mindig keresem a régi recepteket, hátha rájövök arra, hogyan tudom megidézni gyermekkorom ízeit. Éppen ezért talán nem meglepő, hogy amikor megláttam az Égig érő paszuly blogon egy igazi békebeli kávétorta receptjét, azonnali hatállyal ki kellett próbálnom. És valóban olyan volt a torta, mintha a nagymamám sütötte volna! Mindenkinek csak ajánlani tudom!

Kávétorta

Hozzávalók:

Tésztához:

- 7 tojásfehérje

- 7 ek cukor

- 25 dkg darált dió

A krémhez:

- 9 tojássárgája

- 17 dkg cukor

- 0,5 dl kávé

- 20 dkg puha vaj

Elkészítés:

Első lépésként szétválasztunk 7 tojást. A sárgáját egy lábosba gyűjtjük, félretesszük.

A fehérjéből kemény habot verünk, oly módon, hogy elkezdjük habbá verni a fehérjét, és fokozatosan kanalazzuk hozzá a cukrot. Ha készen van, óvatosan hozzákeverjük a diót. Egy közepes tepsibe sütőpapírt terítünk, beletesszük a tésztát, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt készre sütjük (tűpróba!).

Amíg a piskóta hűl, elkészítjük a krémet.

A tojássárgákat, a cukrot és a kávét elkeverjük a lábosban, feltesszük a tűzre, habverővel állandóan keverve, lassú tűzön sűrű krémet főzünk belőle. Hagyjuk langyosra hűlni.

A vajat kihabosítjuk robotgéppel (aki bicepszre akar gyúrni, tegye ezt nyugodtan kézi habverővel, én nem vagyok ennyire mazochista). A langyos krémet hozzákeverjük (óvatosan, ha nem egyforma hőmérsékletű a vaj és a krém, akkor nem lesz szép a végeredmény, mivel a vaj ki fog csapódni!).

Már csak a rétegzés van hátra. A kihűlt piskótát három téglalapra vágjuk. Egy tálcára helyezzük az alsó lapot, mehet rá a krém harmada, újabb lap, újabb krém, újabb lap. Az utolsó adag krémmel bekenjük a torta tetejét és oldalát.

És ennyi, készen vagyunk, elnyalakodjuk a maradékot (mert ez jár a szakácsnak!), kicsit gyönyörködünk a sütiben, majd egy teljes éjszakára eltüntetjük a szemünk elől, hogy ne essünk kísértésbe evésügyileg.

Ha a süti egyben megélte a másnapot, akkor szeleteljük, és álmélkodunk azon, hogy mennyire mamásra sikerült a finomság. És nem gondolunk arra, hogy ezt az édes bűnt bizony le kell tornáznunk záros határidő alatt, különben baj lesz..

 Jó étvágyat!