Végre mától szabadságon vagyok és reggeltől-estig szurkolás lesz, amíg tart az olimpia!
Nálatok hogy néz ki egy döntőbeli szurkolás? Nálunk kb. így:
Vasárnap a Krisztiánok napja volt. Pars Krisztiánt sajnos elaludtam (de reggel első dolgom volt megnézni, hogy mi történt!), Berki Krisztián döntőjét viszont végigszurkoltam. A döntő előtt néhány perccel bevackoltunk: én leültem a földre a tévé elé, a legkisebb (a kutyus) pedig mellém feküdt (menhelyi kutyus lévén neki bizony sok simi kell!), és rákészültünk az előttünk álló megpróbáltatásokra. Észrevettétek, hogy olimpia idején nem tudunk egyes számban beszélni, csak többes számban: döntőben vagyunk, megyünk az aranyért, lemaradtunk a döntőről stb? Ilyenkor eggyé válunk gondolatban a sportolóval, aki minket képvisel a világ színe előtt. Csodálatos érzés, nem? Rettenetesen fel vagyok háborodva azon, hogy nálunk csak az aranyérem számít éremnek, a többi teljesítményt leszóljuk. Tudjátok, hogy milyen kvalifikációs szintet kell teljesítenie annak a sportolónak, aki ki akar jutni az olimpiára? Az én szememben mindenki hős, aki végigcsinálja, és részt vesz a játékokon. Saját magát kell legyőznie elsősorban, ki kell hoznia magából a legjobbat (egyébként ezt mindenki megteszi mindennap a saját szintjén, csak az nem ennyire látványos), és jó esetben érmet is szerez. Köszönjük mindenkinek!
Na, de vissza a döntőhöz. Tehát bekucorodás megvolt, víz bekészít (természetesen a kutyusnak is a kis tálkájába, mert ez jár neki), képernyőre rátapad. Adrenalin megy felfelé. Jön Vid. Ront. Mérgelődés (jaj, de kár, bebuktunk egy érmet, na, nem baj, majd a köv. olimpián). Ez van, nézzük tovább. Jön Krisztián. Szó elhal, lehelet megszegik: és tökéletes a gyakorlat. Igen, igen, jók voltunk! De ne örüljünk még, ott van utolsónak az angol. Megcsinálja. Jól. A bírók kezében a döntés. Kommentátor nyugtat, hogy Krisztiánnak jobb volt az előadási módja. Aha, hát én nem láttam túl nagy különbséget, úgyhogy írják már ki azt a szerencsétlen pontszámot!Na!!! Még nem írták ki, de mutatja a tévé az angol elkámpicsorodott képét. Emberek, nyertünk!!! Mi vagyunk a legjobbak a világon!! Éljen!! Taps, sírás (kutyus megriad, azt hiszi, bánatomban sírok, vigasztalni próbál, ennivaló). Hiába szurkolt több tízezer brit szurkoló, élükön Katalin hercegnével (bírom a csajt, külön posztot tervezek róla), mi voltunk jobbak! Sportszerűen elismerik.
Aztán már csak a díjátadás van hátra. Himnusz felhangzik, vigyázzba vágja magát, kutyus fegyelmezetten vigyázzban ül (pedig nem szokott, ő is átérzi a pillanatot), végigsír, majd a pillanat elszáll, könnyeket letöröl, tapsol egy utolsót Krisztiánnak, majd dolga után néz. És ezt fogja mesélni majd az unokáinak is.
Hát, kábé ez a szurkolás Baráth-módra.
Még egy kis olimpia:
lövészet: Sidi Péternek tényleg nincs szerencséje az olimpián, felháborító, hogy ellopták a verseny előtt a fogalmam sincs milyen-tartozékot, remélem, megtalálják a tettest, de ez minket már nem vigasztal, Rióban majd újrázunk!
vízilabda: kár, hogy a lányok elbukták a döntőt, de azért szép volt! A fiúk végre elkezdtek játszani, hajrá!
kézilabda: hú, istenek vagytok, fiúk!
birkózás: szép az ezüst és a bronz! Köszönjük!
kajak-kenu: mindenki döntőben, szeretettel várjuk az aranyesőt!
Azért a szurkoláshoz a falatozás is hozzátartozik.
A mai ajánlat
Pudingos-kókuszos csiga
Pudingos-kókuszos csiga
- 50 dkg liszt
- 2,5 dkg élesztő
- 8 dkg cukor
- 1 cs vaníliás cukor
- 2 evőkanál olaj
- 1 tojás
- 3 dl tej
A töltelékhez:
- 2 cs főzős vaníliás pudingpor
- 6 dl tej
- 4 evőkanál cukor
- ízlés szerint kókuszreszelék
Elkészítés
Az élesztőt felfuttatom a tejben, a többi hozzávalóval összedolgozom, és 1 órára elküldöm szundizni meleg helyre.
Közben elkészítem a tölteléket: a pudingport kevés tejjel csomómentesre keverem, a maradék tejet a cukorral felforralom, beleöntöm a pudingos keveréket, addig főzöm, amíg besűrűsödik.
Ha a tészta megkelt, kinyújtom, megkenem a pudinggal, megszórom kókuszreszelékkel, feltekerem bejliszerűen, szeletelem. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, és előmelegített sütőben megsütöm.
A receptet a mindmegette.hu-n találtam.
Jó étvágyat!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése