Almás-mákos- puncsos bukta

Az  Őrülten jó ételek blog a kreatív ötletek tárháza. Én sem vagyok fantázia híján, de olyan ízpárosításokkal találom lépten-nyomon szemben ott magam, ami álmomban nem jutna eszembe. Naná, hogy kíváncsi leszek, és azonnal ki kell próbálnom a receptet. Most is így jártam, éppen azon merengtem, hogy ideje lenne már valami buktaféleséget sütni reggelire, amikor szembetaláltam magam a puncsos-almás-mákos töltelék ötlettel. Azonnal elrohantam a zöldségeshez almáért, és már készült is a bukta. Isteni finom, többször sütős!

Almás-mákos-puncsos bukta

Hozzávalók:
Tésztához:
- 55 dkg liszt
- 10 dkg vaj
- 3,5 dl tej
- 3 dkg élesztő
- 1 db tojás
- 4 tk cukor
- csipet só
Töltelék:
- 20 dkg alma, lereszelve
- 5 dkg darált mák
- 2 cs puncsos pudingpor (ezt elnéztem, az eredeti receptben 1 volt, de nem baj, így is finom lett)
- 3 dl tej
- 4 ek cukor
- 1 cs vaníliás cukor
- 1 tk őrölt fahéj
Elkészítés:

A tésztához a tejet meglangyosítjuk a mikróban, hozzákeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, felfuttatjuk.

A vajat megolvasztjuk.

Egy nagy tálba tesszük a lisztet, hozzáadjuk a csipet sót, a tojás sárgáját, az olvasztott vajat, majd végül a tejes élesztőt, és bedagasztjuk a tésztát. Tiszta konyharuha, meleg hely, duplára kelesztés (kb. fél óra).

Elkészítjük a tölteléket. A pudingokat csomómentesre keverjük egy kevés tejjel, majd a többi tejet felforraljuk, és hozzáadjuk a pudingot, sűrű krémet főzünk belőle. Hozzáadjuk a reszelt almát, a mákot, a cukrokat és fahéjat.

A tésztát enyhén lisztezett felületen kinyújtjuk, és négyzetekre vágjuk. A darabok közepére halmozzuk a tölteléket. Ezután a négy sarkát összefogjuk, hogy a töltelék ne tudjon kifolyni belőle, gombócot formálunk belőle, és töltelékes oldalával lefelé sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket. Megkenjük a tojásfehérjével a tetejüket, majd fél órát kelesztjük őket. Ezután 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. fél óra alatt készre sütjük a buktákat.

Megvárjuk, amíg kihűl, aztán csak esszük, esszük és esszük...

Jó étvágyat!

Kávés csokoládéhab

Egy rumlis hét végén, péntek délután már nincs kedve az ember lányának megváltani a konyhaművészetet. Ilyenkor jöhet egy jó kis csokihab, mert gyorsan megvan, és nem lehet vele tévedni. Mivel akut kávéfüggésben leledztem, ezért az a kérdés is gyorsan eldőlt, hogy milyen ízesítésű legyen a finomság. És már csak egy lépés volt innen, hogy eszembe jusson, egyszer régen készült már nálam egy istenkirály nasiság ebből a műfajból, amit a nosaltyn találtam. Recepteket végigtúr, boldogság, amikor megtalál. Gyorsan nekiáll, még gyorsabban elkészít, tűkön ülve várja, hogy végre megkóstolhassa. Aztán döbbenten konstatálja, hogy milyen gyorsan fogy.

Kávés csokoládéhab

Hozzávalók:
- 15 dkg étcsoki
- 6 ek hideg kávé
- 25 dkg mascarpone
- 3 ek porcukor
- 2,5 dl tejszín
Tetejére:
- tejszínhab
Elkészítés:

A csokit vízgőz fölött megolvasztjuk, langyosra hűtjük.

Egy nagyobb tálban a mascarponét és a porcukrot kézi habverő segítségével kikeverjük. Hozzáadjuk a kávét és az olvasztott csokit.

A tejszínt közepesen kemény habbá verjük, és beleforgatjuk a kávés krémbe.

És nagyjából ennyi, készen vagyunk. Poharakat vagy csészéket ragadunk a kezünkbe, elosztjuk benne a krémet, egy éjszakára hűtőbe sorakoztatjuk őket. Másnap reggel jól megpúpozzuk tejszínhabbal, és már habzsolhatjuk is a finomságot. 

Jó étvágyat!

Banános kölespuding

Nagyon szeretem a Két cica konyhája c. blogot, ezért csak idő kérdése volt, hogy mikor fogom megvenni Bezselics Ildikó szakácskönyvét. Egy kuponakció jó okot szolgáltatott erre, ezért végre hazahozhattam a kis kötetet. Mohón végiglapoztam, azonnal találtam benne vagy 20 receptet, amit mindenképpen el akartam készíteni. Mivel nem tudtam dönteni, ezért félretettem a könyvet. Nem sokáig hevert dologtalanul az asztalon, ugyanis kiderült, hogy ahhoz a smoothie-hoz, amit kinéztem, már nem jó a spájzban már jó ideje hányódó datolya, ezért gyorsan ki kellett találnom, mi legyen a sok banánnal, amit beszereztem. Természetesen újra a kezembe vettem a könyvet, és most már lassabban, célirányosan néztem végig, gyorsan rá is leltem a banános kölespudingra, ami minden szempontból megfelelt a kívánalmaknak. Gyorsan neki is álltam, még gyorsabban el is készült, hiszen sütni sem kell, viharsebességgel fogyott el. 

Banános kölespuding

Hozzávalók:

- 20 dkg köles

- 3 banán

- 3,5 dl kókusztej

- 2 ek méz

- 1 citrom héja és leve

- 1 tojás

Elkészítés:

A kölest néhány órára vízbe áztatjuk.

Egy nagy lábosba tesszük a leszűrt kölest, annyi vizet teszünk hozzá, hogy éppen ellepje, majd lassú tűzön puhára főzzük.  A banánt pépesítjük (én krumplinyomót használtam erre a célra, de egy villa is megteszi)

Egy kisebb lábosban összekeverjük a kókusztejet a mézzel és a tojássárgájával, és a megfőtt köleshez adjuk. Belekeverjük a pépesített banánt, a citrom levét és héját, jól elkeverjük, majd levesszük a tűzről.

Néhány percig hagyjuk hűlni, ezalatt habot verünk a tojás fehérjéből egy csipet sóval. A tojáshabot belekeverjük a kölespudingba, majd kis tálkákba szedjük, és legalább 3 órára hűtőbe tesszük dermedni.

Önmagában is finom, de én úgy döntöttem, hogy egy kis csokiöntet nem fog ártani neki. És tényleg nem.

Jó étvágyat!

Apicius lakomája

Történelemfüggő vagyok (a sok egyéb függőségem mellett), ezen belül a Római Birodalom a gyengém. Természetesen a kor gasztronómiája is nagyon érdekel, ezért amikor megtudtam, hogy a tatabányai Múzeum egy római kori kiállítást azzal népszerűsít, hogy vacsorát szervez, amelyen Apicius (egy római előkelő) szakácskönyve eredeti receptjei alapján készült ételek fognak szerepelni, miközben sok érdekességet  is megtudhatunk a régi rómaiak életéről, természetesen azonnal jelentkeztem. 

A múzeum munkatársai először szórakoztatóan, mégis tartalmasan meséltek a kiállított tárgyakról, majd jöhetett a welcome drink:

Ezután néhány érdekfeszítő apróságot tudhattunk meg a mnidennapi életről, majd a gasztronómiáé volt a terep: megtudhattuk, milyen praktikákkal készítettek (és ha kellett hamisítottak) halételeket a furmányos rómaiak, eztán megérkezett az előétel, a füstölt pisztráng. Nos, én nem szeretem a halat, de ezt természetesen megkóstoltam, és nem bántam meg, mert nagyon finom volt, viszont az erős fűszerezés miatt a citromot nem csak díszítési célzattal tartózkodott a tányéroni:

Ezután kiderült az a megdöbbentő tény, hogy a római légiókban bizony nem a hús volt az elsődleges étel, hanem a zöldség. Nem, nem voltak a vegák a marcona katonák, de igencsak fitnesz ételeket fogyasztottak. Igen kreatívan hasznosították a zöldségeket, többek között isteni finom leveseket készítettek belőlük, ennek demonstrálására már érkezett is a kertészleves, ami egy hagymás-fűszeres zellerleves volt, egy  erős húsleveshez hasonlítanám, mély ízhatással:

Ezután a húsokra terelődött a szó. A rómaiak malacot fogyasztottak elsősorban, és meglepő módon annyira nem volt központi kérdés a hús, hogy először csak kenyér vagy köret kiegészítőnek hívták. A lencse, a köles volt a köretek legfontosabb összetevője, hamarosan meg is tudhattuk, hogy milyen ízorgiát hoztak ki ezekből az összetevőkből a római szakácsok. Köleskása érkezett stílszerűen malachússal és egy nagyon finom mártással, miközben a múzeum igazgatónője Ámor és Pszyché történetével szórakoztatott minket:

Eljött a desszert ideje, természetesen ismét sikerült meglepni bennünket azzal, hogy milyen különleges összetevőkből készültek a finomságok, és már landolt is előttünk a bodzalepény, ami elsőre nagyon meglepő, hiszen nem annyira édes, mint várnánk, hiszen borssal készült, de könnyen rabul ejti a gyanútlan kóstolót:

És még nem volt vége, következtek a borok, vidám történeteket hallhattunk róla, hogy a rómaiak milyen kreatívan hamisították a nedűt, majd természetesen érkezett a kóstoló is:

Az étkezés véget ért, a továbbiakban jót beszélgettünk az asztaltársasággal, olívabogyó csipegetése mellett:

Szép este volt, jól éreztem magam, már be is jelentkeztem a jövő havi vacsorára, alig várom, hogy újabb érdekességet tudjak meg a rómaiak életéről, és persze isteni finom ételeket kóstolhassak!

Csokoládés banánkenyér

A hétvégi bevásárlást intéztem a zöldségesnél, amikor hirtelen gyönyörű banánokkal találtam szemben magam. Azonnal kellett vennem néhány darabot, és  csak hazaérve kezdtem el gondolkodni azon, hogy vajon mit is kezdjek velük. Tettem-vettem, majd hirtelen eszembe jutott, hogy láttam egy banánkenyér receptet Mautner Zsófinál. Gyorsan előkerítettem a receptet, örömmel konstatáltam, hogy minden hozzávaló rendelkezésre áll, semmi sem akadályozhat meg abban, hogy azonnal nekiálljak a finomság elkészítésének. Egyszerű, gyors, mégis különleges és ráadásul még finom is!

Csokoládés banánkenyér

Hozzávalók:

- 25 dkg liszt

- 2 tk sütőpor

- 20 dkg barna cukor

- 12,5 dkg puha vaj

- 2 tojás

- 4 puha banán, villával összenyomkodva (nekem csak 3 sikeredett, mert a negyediket elfogyasztottam menet közben, de így is finom lett a süti)

- 1 tk fahéj, chili és gyömbér

- 10 dkg étcsoki

Elkészítés:

Nem túl bonyolult a történet: a lisztet, a sütőport, és a fűszereket összekeverjük egy tálban. Egy másik tálban (csak, hogy legyen mit mosogatni) botmixerrel összekeverjük a barna cukrot, a puha vajat, a tojásokat és a villával összenyomkodott banánokat.

A masszához hozzáadjuk a fűszeres lisztet, és beletesszük az apróra vágott étcsokit is. 

Egy püspökkenyérformát kibélelünk sütőpapírral, 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk és kb. 45 perc alatt készre sütjük (tűpróba!).

Megpróbáljuk megvárni, amíg kihűl, aztán szeleteljük, és elfalatozzuk.

Jó étvágyat!

Mandarinos sertésszelet

Gombás sertésszelet legyen a  vasárnapi ebéd, de valami különlegesség is legyen benne. Ezzel az alapfelvetéssel kezdtem el böngészni a receptjeimet, és ahogyan az lenni szokott, gyorsan rá is leltem arra, amit kerestem a BBC Good Food magazinban. Mandarinos - gombás sertésszeleten akadt meg a szemem, és azonnal kíváncsi lettem, vajon milyen is lehet az íze ennek az ételnek. Nem sokat filóztam, beszereztem a hozzávalókat és vasárnapra nagyon finom ebéd készült belőlük. Egyszerű, gyorsan megvan, és nagyon finom!

Mandarinos sertésszelet

Hozzávalók:

- 4 ek olívaolaj

- 4 szelet sertéshús

- 30 dkg gomba

- 2 tk piros paprika

- 2 ek eperlekvár

- 0,5 dl mandarinlé (4 mandarin leve)

Elkészítés:

A gombákat felszeleteljük.

Egy nagy serpenyőben 2 ek olajat melegítünk, beletesszük a sertésszeleteket, megpirítjuk mindkét oldalát. Kivesszük a hússzeleteket, a maradék olajat is beleöntjük a serpenyőbe, ezen puhára főzzük a gombaszeleteket.

Visszatesszük a hússzeleteket a serpenyőbe, meghintjük a paprikával, hozzákeverjük a lekvárt és a mandarinlevet. Felforraljuk, és addig kevergetjük, amíg a lekvár elolvad. Puhára pároljuk a húst, és már készen is vagyunk.

Én most krumplipürét készítettem hozzá, de bármilyen köret megfelelő.

Tányérra szedünk egy hússzeletet és némi köretet, és gyorsított ütemben eltüntetjük a finom ebédet.

Jó étvágyat!

Mississippi pite

Csokit nekem, most és töményet! A gyógyulás biztos jele, ha a lábadozó eljut ehhez az állapothoz. Rajtam is azonnal erőt vett a csokoholizmusom, amint egy csúnya gyomorrontás után kezdtem összeszedni magam, és az első dolgom volt, hogy végiglapozzam a Stahl magazin csokoládés különszámát, amelynek minden oldala édes bűnre csábít. Nem volt könnyű a választás, ezúttal az volt a döntő, hogy régen fordult elő nálunk pite, ráadásul a recept sem volt túl bonyolult. A süti neve az USA Louisana államából származik, ahol  a rabszolgatartás vége után pár évtizeddel immár szabad emberként vállaltak munkát a színes bőrű bejárónők. Tőlük származik ez a csokoládéspite recept, ezzel vették le a lábukról kenyéradó gazdájukat. Mi is így fogunk járni, ha kipróbáljuk ezt a finomságot, mert abbahagyhatatlanul eteti magát!

Mississippi pite

Hozzávalók:

Tésztához:

- 17 dkg finomliszt

- 2 ek cukor

- 1/4 tk só

- 9 dkg hideg vaj

- 1 tojás

Töltelékhez:

- 10 dkg méz

- 8 dkg cukor

- 6 dkg vaj

- 12 dkg étcsoki

- 3 tojás

Tetejére:

- 5 dkg étcsoki

- 0,5 dl habtejszín

Elkészítés:

Kivajazunk, kilisztezünk egy 22 cm átmérőjű piteformát.

A tésztához a lisztet, a cukrot és a sót összekeverjük, majd hozzákockázzuk a vajat, és szétmorzsoljuk benne. Hozzáadjuk a tojást, és gyors mozdulatokkal tésztát gyúrunk belőle.

Enyhén lisztes felületre borítjuk a masszát, kör alakúra nyújtjuk, majd kibéleljük vele a piteformát úgy, hogy a forma oldalára is jusson a tésztából. Folpackkal lefedjük, és 1 órára hűtőbe tesszük.

Közben a töltelékhez a mézet, a cukrot és a vajat mérsékelt lángon kevergetve összemelegítjük egy edényben, hogy a cukor felolvadjon. Lehúzzuk a tűzről, beletesszük az apróra tört étcsokit, és addig keverjük, amíg elolvad. Langyosra hűtjük.

Ha kicsit kihűlt, robotgéppel átkeverjük, majd egyenként beledolgozzuk a tojásokat. 

A tésztát kivesszük a hűtőből, lehúzzuk róla a folpackot, és egyenletesen rásimítjuk a tölteléket. 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk, és kb. 45 perc alatt készre sütjük (tűpróba!). Kihűtjük.

Egy kis lábosban összemelegítjük a csokoládét a tejszínnel, majd a kihűlt süti tetejére simítjuk. Mehet a hűtőbe egy éjszakára, másnap szeleteljük és gyorsított ütemben elfogyasztjuk.

Jó étvágyat!

Csirkepörkölt galuskával

Nem igazán vagyok oda a magyaros konyháért, még soha nem éreztem késztetést, hogy elkészítsem a nagy klasszikusokat. Ez az állapot egészen addig tartott, amíg meg nem néztem DVD-n, hogyan készíti Mautner Zsófi a Főzőiskola alapfokon c. szakácskönyvében szereplő csirkepörkölt receptet, melynek következében kis családom legmélyebb döbbenetére bejelentettem, hogy nekem ezt ki kell próbálnom! Úgy is tettem, meglepően egyszerűen és gyorsan elkészült a vasárnapi ebéd, és bár meg lettem kritizálva, hogy némi fűszer elfért volna még benne, de első kísérletnek tökéletes volt. Először, de nem utoljára készült el nálam ez a klasszikus!

Csirkepörkölt galuskával

Hozzávalók:
Csirkepörkölthöz:
- 2 ek libazsír (nekem kacsazsír volt itthon, azzal is nagyon finom lett)
- 3 nagy hagyma, apróra vágva
- 2 ek pirospaprika
- 4 egész csirkecomb
- só, bor
Galuskához:
- 2 tojás
- 1,5 dl langyos víz
- 20 dkg lisztö
- só
Elkészítés:

Egy nagy lábosban felolvasztjuk a libazsírt, hozzáadjuk a hagymát, üvegesre pároljuk (egy kis praktika: ha megsózzuk a hagymát, nem fog odaégni).  Levesszük a tűzről a lábost, hozzáadjuk a pirospaprikát, és elkeverjük. Hozzáadjuk a csirkecombokat, átforgatjuk, hogy a pirospaprikás hagyma mindenütt egyenletesen bevonja őket. Visszatesszük a tűzre, néhány percig főzzük. Megsózzuk, megborsozzuk. Aláöntjük a vizet, majd erős lángon főzzük. Fokozatosan pótoljuk a vizet, ha nagyon elfő. Fedő nélkül, bő egy órán át főzzük. Ha a végén túl híg lenne a szaft, még erősebbre vesszük a tűzhely hőfokát, és addig főzzük a pörköltet, amíg a szaft besűrűsödik.

Amíg a hús fő, elkészítjük a galuskát. Egy párszor már kifejtettem, hogy utálok galuskát készíteni, rájöttem, azért, mert eddig nem sikerült eltalálni a tészta állagát, és mindig rengeteget szenvedtem a szaggatással. Most azonban végre megtudtam, hogyan lesz jó a tészta, így már nem volt kín az elkészítés. Tehát egy nagy tálba tesszük a tojásokat, villával felverjük őket. Hozzáadjuk a langyos vizet, elkeverjük.Hozzáadjuk a lisztet, majd fakanállal gyorsan, nagyjából elkeverjük. Nem szabad túlkeverni, nem tragédia, ha marad benne lisztcsomó.  Egy nagy lábasban vizet forralunk, megsózzuk, és ha már lobogva forr, nokedliszaggatóval beleszaggatjuk a galuskát. Kalandvágyó lelkek kipróbálhatják Zsófi módszerét, ő késsel szaggatja bele a vízbe a tésztát. Akkor jó a galuska, ha feljön a víz felszínére, leszűrjük, és már készen is vagyunk.

A tálalásnál a galuska mellé tesszük a combot, jól meglocsoljuk a lével (én így szeretem, de persze mindenki kedve szerint sűrítheti  a szaftot), és már ehetünk is.

Jó étvágyat!

Sajtos kenyér

Mostanában ritkán sütök kenyeret. De csak azért, mert inkább péksüti receptekbe szeretek bele, és azt készítem el. Pedig fogyási okokból vissza kellene vennem a az ezirányú sütögetésből, de nagyon nehéz lesz, sajnos nem vagyok önsanyargató alkat, ezért valószínűleg inkább azt a megoldást fogom választani, hogy teljes kiőrlésű lisztből fogom elkészíteni a finomságokat. Be is vásároltam az első kg "fogyis" lisztet, azonban természetesen ezen a héten nem kerül felhasználásra, mivel első látásra belezúgtam ebbe a sajtos kenyér receptbe a neten. Az Oscar díjkiosztóval kicsit kiütöttem magam, ezért elég nehezen és eléggé lassított felvétel üzemmódban álltam neki a kenyérnek, de aztán győzött az ínyenc gyomor, és hamarosan átjárta a konyhát az isteni sajtos, házi kenyeres illat. Természetesen szétégettem a szám, mert nem tudtam kivárni, amíg kihűl, és még természetesebben egy szelet nem volt elég, mert nagyon finom volt: Most már nem csak koffeinmérgezés közeli állapotban vagyok (6! duplakávé reggel 1 és 4 óra között utólag belegondolva kicsit talán tényleg túlzás volt), de a pocim is fáj. Még jó, hogy ma szabadságon vagyok (naná, hogy az Oscar miatt, mi ezzel a gond, filmmániásnak lenni nem mentség, hanem állapot!), remélem holnapra helyrejövök. De azért egy-két szelet még le fog csúszni ma ebből a kenyérből, mert már úgyis mindegy:-)

Sajtos kenyér

Hozzávalók:

- 40 dkg liszt

- 10 dkg natúr sajtkrém

- 10 dkg reszelt sajt

- 3 dl langyos víz

- 2,5 dkg élesztő (én nem figyeltem igazán, és 5 dkg -t tettem bele, de semmi baja nem lett tőle a tésztának)

- 2 tk cukor

- 2 ek olívaolaj

- csipet só

Elkészítés:

A legbonyolultabb feladat a sajt lereszelése, ha ezen túl vagyunk, fellelkesedhet bonyolult recepteken edződött lelkünk, mivel a továbbiakban móka és kacagás lesz a kenyér összeállítása.

Egy nagyobb bögrében meglangyosítjuk a vizet, belekeverjük a cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és hagyjuk felfutni.

Egy nagy tálba tesszük a lisztet, a sajtkrémet, a a csipet sót, a reszelt sajtot, az olívaolajt és az élesztős vizet. Ruhaujjat felgyűr, tésztát bedagaszt. Tiszta konyharuha, meleg hely, kb. fél óra alatt duplára kelesztés.

Enyhén lisztezett felületen kézzel kicsit ellapogatjuk a tésztát, majd feltekerjük, és belegyömöszöljük egy kivajazott és lisztezett püspökkenyér formába. A tetejét éles késsel bemetsszük, kevés lisztet hintünk a tetejére, majd hideg sütőbe téve kezdjük el sütni és 180 fokon kb. fél óra alatt készre sütjük (tűpróba). Mennyei illatok fognak terjengeni a konyhában, ezért nagyon nehéz lesz ellenállni a kísértésnek, hogy még azon melegében elpusztítsuk az ínycsiklandozó kenyeret teljes egészében. Önmagában is finom, de bármilyen feltéttel isteni finom reggeli/vacsora!

Jó étvágyat!

Fahéjas. gyümölcsös fánk

Itt a fánkszezon, ideje alkotni valamit a műfajban. Tavaly már túlestem a tűzkeresztségen, az alap szalagos farsangi fánk kipipálva, lehet próbálkozni a variációkkal is. Jelen esetben az volt a döntő momentum, hogy találtam némi almát a hűtőben, és véletlenül kandírozott citromot vettem narancs helyett. Ezért amikor kitaláltam, hogy fánk készüljön hétvégén, természetesen olyan receptet kerestem, amelyekben ezek az összetevők felhasználhatóak. Nem kellett sokáig kutakodnom, a Nők Lapja Konyhában hamar megtaláltam, amit kerestem. Egyszerű, gyorsan megvan, különleges és finom! Csak az a gond vele, hogy nem lehet abbahagyni, és persze megint spinning előtt fotóztam, és naná, hogy nem bírtam ki, hogy ne csipegessek, csak ezt a tornaórát éljem túl valahogy...

Fahéjas, gyümölcsös fánk

Hozzávalók:

- 35 dkg liszt

- csipet só

- 1,5 ek porcukor

- 1 cs szárított élesztő

- 3,5 dl tej

- 1 tojás

- 2 dkg vaj, olvasztva

- 1 tk őrölt fahéj

- 10 dkg mazsola

- 10 dkg kandírozott gyümölcs

- 1 alma

- olaj a sütéshez

- porcukor a tálaláshoz

Elkészítés:

A tejet mikróban meglangyosítjuk. A mazsolát forró vízbe áztatjuk, az almát meghámozzuk és apró kockákra vágjuk (nekem sikerült átsiklanom az apró kitétel felett, így rusztikusra sikeredett a fánk, de teljesen mindegy, így is nagyon finom volt!).

Egy nagy tálban összekeverjük a lisztet, a sót, a cukrot és az élesztőt, majd hozzáöntjük a langyos tejet, beletesszük a tojást, az olvasztott vajat és a fahéjat. Hozzáadjuk a leszűrt mazsolát, a kandírozott gyümölcsöket, majd a hámozott, apró kockákra vágott almát is. Bedagasztjuk a tésztát, tiszta konyharuha, meleg hely, kb. fél óra alatt duplára kelesztés.

Egy nagy lábosban olajat hevítünk, ha már lobogva forr, akkor két kanál segítségével beleszaggatjuk a tésztát és szép barnára sütjük. Tányérra tesszük, megszórjuk porcukorral, majd jóízűen elfogyasztjuk.

Jó étvágyat!