Kis lépés az emberiségnek, nagy lépés gasztronómiai pályafutásomban: az ELSŐ FAGYIM!
Én sem vagyok különb másoknál: ha bejön a meleg, nyomatom a fagyit ezerrel. (kíméljenek meg az egészségguruk, első parancs: túlélés! - túl kell élni a meleget, bármi - akár egy fagyi- árán! - Jó kifogás sose rossz, nem igaz?)
Már régen gondolkodtam azon, hogy apró lépteimnek a gasztronómia mezején lassan el kellene vezetnie a "hűs nyalathoz" - régen így hívták a fagyit, tudtátok?
Mielőtt megörökítem magamnak és leendő gyermekeimnek- akiknek még nem találtam meg az apukáját, de ez mellékvágány- az első fagyireceptet (ne kergessünk illúziókat: mivel nagyon jól sikerült, ezért el fogok kezdeni kísérletezni, vagyis dögivel jönnek a receptek a nyáron - gondolom, most mindenkire nagyon ráijesztettem..), néhány ízemlék a múltból:
1. Aki nem tudná, Tatabányán a legjobb fagyit a Stop cukiban lehet enni. Tehát mióta az eszemet tudom, onnan hozzuk a fagyit. Tatabányaiaknak nem kell mondanom semmit, a "külhoniaknak" csak annyit mondok: tavaly a cuki második lett az ország tortája versenyen, és idén is benne vannak az ötös körben! Szurkolunk ezerrel, hogy idén "mi" legyünk az ország tortája! (azt hiszem, kicsit elragadtattam magam, na de "hangyányit" elfogult vagyok..) Szóval fagyi-ügyben kiskorom óta el vagyok kényeztetve, nagyon jó minőséghez volt szerencsém.
2. Egy hozzánk közel lévő városban, Tatán is volt egy nagyon jó fagyizó: a Somfai. Tatán van a telkünk, tehát rengetegszer bicóztam át a telekről fagyizni (na és lángosozni, palacsintázni..). Ma a Barta a legjobb fagyi-ügyben Tatán szerintem.
3. Külföldön járva nem igazán voltam elragadtatva a fagyiktól. Közel sem volt olyan jó, mint nálunk (örök emlékem egy egykori csehszlovák fagyizó - ahol a fagyi egy kőtömbre emlékeztetett, mint fagyira).
Ami igazi ízélmény volt fagyi-ügyben: Velencében a Rialto mellett kikértem egy háromgombócos gelatót (na ja, kicsit sem vagyok romantikus alkat..), hát az valami isteni volt! Az olasz fagyinak tényleg nincs párja! (azért azt el kell mondanom, hogy a tiramisu viszont hatalmas csalódás volt "eredetiben": közel sem volt olyan finom, mint amilyent én szoktam itthon alkotni)
Miután jól kimerengtem magam a múlton, jöjjön a hűvös jelen, büszkeségem tárgya:
Nutellás csoki fagyi
Hozzávalók:
- 5 dl tejszín
- 2 db tubusos sűrített tej (2x17 dkg)
- 20 dkg nutella
- 10 dkg jó minőségű étcsoki
- 2 dkg kakaó
Elkészítés:
A csokoládét vízgőz fölött felolvasztjuk, kissé visszahűtjük. A tejszínnek hidegnek kell lennie (ha most vettétek a boltban, semmi gond, gyorsan be kell hajítani a mélyhűtőbe, és ott hagyni kb. 15-20 percig, akkor pont jó lesz). A nutellát, a kakaót, a sűrített tejet és a felolvasztott csokoládét jól összekeverjük (célszerű robotgéppel, hogy ne kis kacsónkat terheljük ezen művelettel). Hozzáadjuk a jól lehűtött tejszínt, és addig verjük, amíg tejföl sűrűségűvé nem válik. Minimium 3 órára fagyasztóba tesszük. (az egy éjszaka a tuti)
Ha úgy érezzük, ideje testünket és lelkünket felfrissíteni ebben a melegben, akkor előbányásszuk a mélyhűtőből a fagyit rejtő dobozt, megerősítjük magunkat, kivárjuk azt a néhány percet, amíg egy kicsit megolvad, és megpróbálunk civilizáltan nekiesni (nem fog sikerülni, de azért meg lehet próbálni..)
A receptet és a jó tanácsokat köszönöm Tücsökbogárnak!
http://tucsokbogar.blogspot.hu/2011/03/nutellas-csoki-fagyi-gep-nelkul.html
Jó étvágyat!
Ui: Mivel fullon van a mélyhűtő, ezért kizárt a fagyigép, tehát nálam kizárólag "kézi" fagyik fognak készülni.
Ui2: Szolgálati közlemény: már az facebookon is megtalálható a blog Gasztro Baráth néven (ahogy már többször hangsúlyoztam, nem az erősségem az infotechnikai vonal, ezért ez nálam nagy lépés..)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése